2011. december 27., kedd

Karácsony


 Ma már Karácsony harmadnapja van. A gyülekezetben nem "ünnepeljük" de még indig megvan a jóó karácsonyi hangulat :) Hála az Úrnak, hogy jól telt az ünnep, családiasan és sajnos gyorsan. Kegyelmes Istenünk meghallgatta imáinkat és Szilágyi Norbert testvér jött legációba a nyárádmagyarósi gyülekezetbe. Egész karácsonyban ő hírdette Isten igéjét. karácsony első napja este a gyerekek szolgáltak verssel, énekkel dicsőítették Istent azért a csodáért, ami az első karácsonyban történt. Jézus önként vállalta azt, hogy eljön a Földre és életét áldozva megment minket bűneinkből. Az alkalom végén cipős dobozos ajándéknak örülhettek a gyermekek (és a fiatalok is:). Isten kegyelméből hótakaró borította be a tájat, aminek mindenki nagyon örült. A húgom nagy örömére is, hiszen így alkalma volt szánkózni. Még van egy pár nap szilveszterig és  jön egy újabb év, valami más, valami új és már az is kegyelem, hogy 2011- et írhattunk :) További kellemes ünneplést mindenkinek!

A gyerekek szolgálnak

Már megkapták a gyerekek a várva várt ajándékot

A hallgatóság egy része

....és a másik része :)





2011. december 24., szombat

Kellemes ünneplést és boldog Karácsonyt kívánok minden kedves olvasómnak!

2011. december 20., kedd

Advent

Már nagyon régen nem jártam erre..illetve írtam erre/ide:)  Az advent nagyon gyorsan eltelt, igaz az idő nagyon gyorsan telik ha az ember van mit csináljon... na hát tennivalóból akadt bőven és persze akkor is nagyon gyorsan telik az idő, ha folyton azt a napot várjuk, amikor hazamehetünk(jöhetünk:). Itthon mindig nagyon jóóóó! :) Vasárnap délután Vásárhelyen voltunk az imaházban, szolgált az ifjúság, és a fúvós zenekar karácsonyi énekekkel szolgált. Ami különleges és érdekes volt számomra az, hogy hétfő délután az ifjúság egy része elment kántálni a testvérekhez az imaházból. Nálunk itthon (Magyaróson) nem szokás a kántálás és sajnos nincs is kivel menni, néhány éve voltuk a Sallai családdal és most azok az emlékek is felelevenedtek:) Jó volt együtt lenni a fiatalokkal, énekelni, szolgálni és persze látni az ember arcán az őszinte örömet. Jó volt elvinni az örömhírt az embereknek mert Jézus valóban megszületett Karácsonykor, de ami még jobb, hogy ma már nem az a kicsi gyermek, aki akkor volt, hanem a mi Megváltónk és Közbenjárónk, aki most is esedezik érettünk az Atyánál és Őt várjuk vissza minden napon. Ahová mentünk az este mindenki behívott és megkínált egy kis sütivel meg ezzel - azzal. Az egyik testvérnő azt mondta, hogy  ő készült, sütött egy kis sütit, mert gondolta, hogy a héten valamikor elmennek hozzá. Mások meg nagy meglepődve fogadtak és örvendeztek, hogy van mivel megkínálniuk bennünket, mivel ők is készen voltak. ezzel kapcsolatban eszembe jutott az, hogy adventben mindenki a várakozásról beszél, de valahogy nekem is olyan távolinak tűnik, viszont a Bibliában azt olvashatjuk, hogy nem tudjuk sem az órát sem az időt, amikor a mi Urunk visszajön. De így egy kicsit más szemszögből jobban bele tudom élni magamat, elképzelni, hogy  milyen érzés az, amikor egy nagyon kedves személy érkezik és nem várom készen, (nincs semmi otthon, nincs rend, tisztaság, ezt  az érzést leginkább a háziasszonyok tudják, hogy milyen, egy biztos: nagyon kellemetlen). Már csak pár nap van karácsonyig de azért a várakozásról se feledkezzünk el. További áldott adventet!