2011. október 31., hétfő

Kreatív

Avagy mit kezdjünk a már hasznavehetetlen, szúettes boroshordókkal? Hát (sajnos) nekünk is akadt a családban egynéhány boroshordó, mivel szüleim megtérésük előtt igenis készítettek bort de hála Istennek ma már nincs szükség a hordókra, bor helyett must céljából gondozzuk a szőlőt ( kb.13éve már!). Ami hordó még megmarad ha jól emlékszem édesapam eladta...de(ismét sajnos), mivel csak a szüleim és a mi kis csaladunk hívő, megtért és Isten gyermeke a rokonságból, ezért akadt még nagymamámnál is. Egy jóóó darabig csak rakosgattuk, mivel nem nagyon látszottak használhatónak, gondoltam, hogy egy kicsit felújítva, talán jól mutatna a tetején (a  bütüjére állítva) egy kerek, barna üveglap és máris alkalmas lenne egy kávézó asztalnak. Ám a nagyon nagy meglepetés akkor ért, amikor egyszer egy olyan hazamenős hétvége alkalmával belépek a régen enm látott kedves kis ház küszöbén és észrevesszük nővéremmel, Ibolyával, hogy a fagy miatt már a virágok be lettek költöztetve a lakásba. Ám az addig egy zöld műanyag kis hordószerü edényben levő japán rózsa egy szépen lefestett, boroshórdóban DÍSZELEG!! Rácsodálkozásunkra Édesanyám elmesélte, hogy Édesapám már rég trvezi, hogy a hasznavehetetlen boroshórdókat virágcseréppé formálja, ám csak most jutott odáig, hogy ezt a (szerintem) nagyszerű tervét kivitelezze. Végül kiderült, hogy a másik szobába is díszeleg egy újdonsült virágcserép, melybe ezúttal a nagymamámtól örökölt oleander kapott helyet, melynek eddig egy, mára már zozzant vider adott otthont. Fénykék sajnos csak az utóbbiról készült, ám a másik pont ilyen csak nagyobb a hordó. Ha jól tudom úgy készült, hogy kivette Édesapám a hordó egyik bütüjét, Édesanyám egy barna szinü fapáccal lefestette, végül friss föld került bele és persze a virágok. Mindenkinek ajánlom figyelmébe, ha van otthon "haszavehetetlen" (borkészítés hiánya miatt, ez a jobbik eset), vagy szúettes boroshodró az nyugodtan egy ki munkával új értelmet adhat neki.





Ez a kisebbik, az oleanderes, csak a közeli fényképezés miatt tűnil olyan nagynak.

Ám a sornak még nincs egészen vége! Igaz már majdnem vége van az ősznek de azért még egyetemről jövet, egyetemre menet, amikor úgyvan kedvünk szedegetünk egy kevés szépen sárgult falevelet, megaztán olyan szép nagy, magas gesztenyefák vannak az egyetem udvarán, amin persze gesztenye is van, így még az is kerül a táskába na meg persze, ami még tipikus őszi gyümölcs a dió. Már, amikor beköltözttünk évkezdéskor a bentlakásba elhatároztam, hogy kiszek egy őszi képet az ajtónkra, igeverssel és a legjobbnak ezen a téren egy régebbi naptár bizonyult. Miután megszabadultam a hónapoktól, ki is ragasztottam Blue tech sgítségével. Ma került mellé egy falevél is, később félbe vágott dió haja, és egy pár gesztenye. Így a 27-es szoba ajtaja a legszebb a bentlakásban!( mivel más ajtón nincs semmi). És remélem,a lányok a konyhába menet ( a szobánk közel van a konyhához) a díszek megbámulása mellett még az igeverset is elolvassák, ez is lehet hitünk megvallásának egy kis fénysugara. 








1 megjegyzés: