2013. október 30., szerda

Ne add fel a harcot!

Ne add fel a harcot! témával szervezett Székelyföldi Ifjúsági Konferenciát a Marosvásárhelyi Magyar Baptista Gyülekezet ifjúsága.
 Most itt is megosztom veletek a beszámolót, ami elsősorban engem emlékeztet az elhangzottakra, másodsorban talán lesz még az olvasók között, akinek hasznára válik :)

A beszámolót Kádár Ibolyának köszönöm! ( az én drága nővérem! :)

A konferencia plakátja:

És akkor jöjjön a beszámoló:

„Erősödjetek meg az Úrban és az Ő hatalmas erejében!” Efézus 6:10 – hangzott a Székelyföldi Regionális Konferencia mottója, ami aktuális és értékes üzenet volt a székely (és nem csak J) fiatal számára.
Csodálatos, élményekben gazdag és nagyon érdekes hétvégén vettünk részt Marosvásárhelyen május 10-12-én. Már a konferencia kezdetén jó volt találkozni és ismerkedni a különböző helyről érkezett fiatalokkal, akikkel már régen, vagy eddig még soha nem találkoztam. Péntek este a dicsőítések és az imabuzdítások alatt megfogalmazódott a kérdés: harcban vagy?. A „Ne add fel a harcot!” felszólítás csak arra a fiatalra érvényes, aki már beállt a harcba és felvette a harcot az Ördöggel szemben. Elgondolkodtató volt számomra, hogy Isten bátorítása csak abban az esetben aktuális ha már beléptem az ördög ellenei harcba. Az este folyamán az Istentisztelet keretén belül tanítást hallhattunk Szabó László lp. testvér részéről: „Szemben az ördög mesterkedéseivel” címmel (2 Kor. 2:11, Ef. 6:12). Az előadás keretén belül szó volt arról, hogy milyen a Sátán: mindig a maga dicsőségét keresi, Isten ellensége és lételeme a hazugság. Testvérünk felhívta a  figyelmünket, hogy a Sátán komoly ellenség, nem szabad leértékelni az erejét. A továbbiakban beszélt az Sátán módszereiről (kételyt támaszt-megkérdőjelezi amit Isten mond, félre vezet, hazudik és engedetlenségre serkent minket) és ellátott néhány gyakorlati tanáccsal: 1.kerüljük a kívánságokat-legyünk elővigyázatosak 2. ha szükséges, akkor meneküljünk, fussunk el 3. ne adjuk fel, még akkor sem ha elestünk 4. tartsunk ki 5. legyünk őszinték 6. szeressük jobban a Bibliát, Isten igéjét 7. ne hanyagoljuk az imádkozást, 8. járjunk az Úrral, mert ahol Isten van, ott biztonságban vagyunk 8. keressünk lelki barátokat 9. erősítsük tudatosan a gyenge pontjainkat. Még egy mondat ami ebből az előadásból megfogott, hogy a Sátán egyik taktikája az, hogy megpróbálja megtalálni a gyenge pontjainkat és gyengeségeinkre szabja a támadásait és a Sátán feletti győzelmünk a Krisztusról való bizonyságtételben, önfeláldozásban áll.
 A szombat délelőtt folyamán Veress Efraim lp. testvér részéről hallhattunk egy előadást, „Védd magad!” címmel. Két tényről beszélt: 1. Megtámadtak: elmondta, hogy jó dolog ha a Sátán megtámad minket, mert azt jelenti hogy Isten fiai vagyunk és örülnünk kellene a támadásnak 2. Vannak fegyvereink: öv, mellvas, saru, pajzs, sisak, kard. Ezeknek a fegyvereknek a felvevése rajtunk áll, a felöltözés ránk tartozik. Fontos hogy minden fegyvert felvegyünk, nem elég csak egyiket, ami szimpatikusabbb a számunkra. Egy másik gondolat, ami megfogott, hogy a fegyverek elölről védenek bennünket, de hátunk mögött ott van Isten, aki véd és oltalmaz a támadásoktól, de nem szabad megfordulni. Aztán fórumbeszélgetésre került sor hasznos kérdések sorozatára felelhettek a megkérdezettek: Mi a különbség a keresztény és a világi ember harca között? Mennyire kell részt vegyen a hivő ember a világi harcban? Kik vesznek részt a harcban?-a hitetlenek is? Mennyire egyéni a harc? Hogyan bánjunk a világi emberekkel? Mennyire kell harcias legyen a hívő ember? Mennyire kell kiismerni az ellenséget? Lehetőség volt választani a szemináriumi témák közül: Hogyan hatnak ránk a világunk szexuális devianciái? Misszió a mindennapokban, Szívek harca. A szeminárium alatt is bátorítást kaptam Istentől, hogy bízzak benne, mert gondja van rám, vezet és erőt ad.
Szombat délután szabadidős tevékenységre is sor került a konferencia alkalmával( foci, röplabda, városnézés, kézimunka, állatkert látogatás), ahol kisebb csoportokra osztva élvezhettük a jó időt, a jókedvet és egymás társaságát. Az este keretén belül hívő fiatalok tettek bizonyságot az Úr Jézusról. Nagyon hasznos és bátorító volt. Budai Lajos lp. testvér hirdette az igét az 1 Timóteus 6:11-12 alapján, „Melyik oldalon harcolsz?” címmel. Evangélizáció jellegű alkalom volt. Fontos tudnunk hogy melyik oldalon vagyunk: a  Sátán, vagy az Isten oldalán? Hálás a szívem azokért a fiatalokért, akik átadták életüket Istennek azon az estén.
A vasárnap délelőttöt a vásárhelyi gyülekezettel együtt ünnepeltük, amikor együtt imádkozhattunk és dicsőithettük Istenünket. Az Istentisztelet alkalmával Borzási Pál pl. testvér szolgált Ef. 6:10-20 alapján „Harc az ellenség térfelén” címmel. Testvérünk felhívta a figyelmünket, hogy erővel és hatalommal harcoljunk, vigyázva a Lélek által és támadva. Kiemelte, hogy hiába vannak fegyvereink, hiába ismerem az ellenséget, mert ha nem vagyok éber, elveszek. Igazi ébrenlétet  imádkozás által nyerünk.  Imádkozzunk és harcoljunk az ellenség térfelén mondva az evangéliumot mert az Úr már készíti az utat.
Nagyon hálás vagyok Istennek, hogy részt vehettem a konferencián, mert számomra hasznos volt. Sok tanácsot kaptam amit felhasználhatok a mindennapi kis harcaimban. Nagyon aktuális volt a téma, mert nap mint nap olyan helyzetekbe kerülök, ahol van lehetőségem alkalmazni amit tanultam. Jó volt megújúlni, új döntéseket hozni, elhatározni hogy kitartok és harcolok. Segítsen az Úr mindannyiunkat hogy amit hazavittünk a szívünkben, azt ne elfelejtsük , hanem tudjunk belőle táplálkozni és erőt kapni a Sátán elleni harcban, Isten oldalán.


2013. október 25., péntek

"Sokoldalú blogger" díjat kaptam


Nagyon meglepődtem, amikor  "rájöttem", hogy  díjat kaptam Orsitól. Nagyon szépen köszönöm! Megtiszteltetés. :)

A feladat az, hogy köszönjük meg, majd írjunk magunkról hét dolgot, amit szeretünk.

Először is (1) Szeretem Istent, a teremtőmet, aki tudom, hogy viszont szeret. (2) szeretem a családomat, akikért hálás vagyok, azért, hogy mellettem vannak. (3)Szeretem a naplemente színeit, az ősz szineit. (4) Szeretem a karácsonyt, és a hozzá tartozó várakozást, készülődést. (5) Szeretem a családommal eltöltött időt, az étkezések utáni jóóó beszélgetéseket :D (6) Szeretem a kellemes nyári estéket, amikor lágy szellő lengedez. (7) Szeretek kirándulni, szép képeket nézni és szeretem a gyümölcsös teát :) 

A következő feladat: küldjük tovább 15 bloggernek.
Én szeretettel küldöm nekik: 


Sajnos most csak nekik tudom továbbküldeni, mivel egy ideje nem nagyon látogatom a "blogos világot" de nekik szeretettel küldöm, remélem ők jobban teljesítik a játékszabályt, mint nekem sikerült! 


  





2012. április 10., kedd

Húsvéti utórezgések

Először nagyon vártam már a Húsvétot... na meg a vakációt :) Nagy nehezen el is jött és végre 2hét után hazajöhettünk. Elkezdtünk készülődni, sütöttünk-főztünk és élveztük egymás társaságát. Ezen a Húsvéton ismét közöttünk szolgált Józsa Zsolt teológus testvér és kedves menyasszonya Anikó. Húsvét első napján alkalmunk adódott elmenni Adorjánba és ott is szolgáltak a gyerekek, fiatalok és még akinek volt köszöntése, verese. Nálunk Magyaróson is szolgáltak a gyerekek, fiatalok. Jó volt feltöltődni az Istentiszteletek alkalmával és a legfrissebb üzenet számomra a tegnap délutáni prédikáció volt, amikor azt a történetet olvastuk fel, amikor Pétertől megkérdezi Jézus, hogy szereti-e őt? "Mikor aztán megebédelének, monda Jézus Simon Péternek: Simon, Jónának fia: jobban szeretsz-é engem ezeknél?" 15.vers  ( az egész felolvasott igerész a János evangéliuma 21. rész 15-25. versig) Ki volt domborítva ez az igevers, miszerint Jézus az "ezeknél" alatt mindazt a dolgot értette, amit Péter nagyon szeretett pl. a halászatot. Vajon én jobban szeretem őt bárminél?, annyira, hogy ha hív az Ő szolgálatába elinduljak? Ilyen gondolatokkal zárult a Húsvét ünnepe. Kívánom, hogy mindannyiunknak ott legyen a szívében, hogy Jézus él és reménységünk van afelől. hogy  örökké Vele élhetünk a Mennyországban :)

2012. március 25., vasárnap

Megújulás

Olyan jó, hogy végre itt a tavasz! Minden sokkal vidámabb, jó érzés a kellemes, meleg napon lenni. Mivel a hétvégén itthon voltam/voltunk alkalmunk nyílt dolgozni egy kicsit a kertben. Elmentem Johannával biciklizni egy kicsit, így legalább együtt tölthettük azt az időt. Szerettem volna elmenni vele egy kicsit az erdőbe, virágot szedni de erre most nem volt lehetőség, de talán legközelebb:) 
     Ha meg már amúgy is minden beszínesedik nem sokára, a blog oldalam  is új ruhába öltözött. :)
Istentől megáldott további Vasárnapot minden kedves olvasómnak :)
Érdekesség képpen pedig itt ez a kép:) :D


2012. március 12., hétfő

Visszapillantó

Nagyon sok minden történt az elmúlt két hétben. Otthon, Nyárádmagyaróson, is voltak evangélizációs alkalmak, melyre nem olyan sokan de azért egy páran eljöttek a faluból is. Csütörtöktől vasárnap estig voltak ezek az alkalmak, első este dr.Borzasi István lelkipásztor testvér hírdette Isten igéjét, ami kellemes meglepetés a gyülekezet számára :) pénteken Dohi Zoltán testvér, majd szombaton és vasárnap Józsa Zsolt teológus testvérek által szólt Isten az egybegyűltekhez. nekem különösen tetszettek ezek az alkalmak, jó volt, ahogyan Isten minden igehírdetés által valamit szólt hozzám. Az elmúlt héten pedig Marosvásárhrlyen volt evangélizációs hét. Nagyon áldásosak voltak ezek az alkalmak is, nagy öröm volt számunkra az, hogy egy kedves lány eljött velünk egyik este a bentlakásból! És időközbel eltelt Márciu 8 is:) Isten kegyelméből öröm volt ez a két hét! :)

2012. február 17., péntek

Újra itthon :D

Hála Istennek 5 hét vizsgázás után ismét hazajöhettünk. Ezúttal sokkal nagyobb hó fogadott:) Már nagyon régen nem volt ilyen tél idehaza, de mi nagyon örülünk neki:) A múltkor voltunk szánkózni, mi a lányok, most viszont havazódtunk egy nagyot Édesapámmal:) talán ő járt rosszabbul.... állítása szerint mi voltunk túlerőben:)
De ami még jó hír, hogy szaporodik az állatvilág a ház körül :) először a Csibe család gyarapodott, aztán követte a Bari család, itt még várunk néhány jövevényt, de ami nagyon különleges volt a számomra az az, hogy a Paci család is gyarapodott egy ügyes kislánnyal, aki éppen most egy napos:) Isten ennyire megáldott minket a napokban (és nem csak!)
Innen az anyuka (kotló) elmaradt de ő vigyáz rájuk hűségesen:)

A kis Bari

Még csak egy órásan...

Szinte egy naposan...:)


2012. január 22., vasárnap

ITTHON OTTHON

Úgy döntöttünk növéremmel, hogy 2 hét után hazajövünk. A 2 hét elsö hallásra rövid idönek tünik de ha belegondolunk, hogy 2 teljes hét távol az otthontól..... akkor bizony hosszú idö! Már nagyon hiányzott  a család, jó volt újra a gyülekezetbe lenni. Ma Krivács Zoltán testvér, a Marosvásárhely-i gyülekezet tagja hirdette (délelött, és hirdetni fogja délután is:) Isten igéjét, akit elkísért felesége, Edit. Meglepödésünkre naaagy hó fogadott, Vásárhelyen is van hó de nem ekkora és ITTHON még a tél is szebb:) Édesanyám mesélte, hogy Johanna megy minden délután szánkózni és hogy hull a hó de nem gondoltuk volna, hogy ilyen szép:) Csak sajnos ismét el kell menni itthonról, mert Szesszió van:( de tudjuk, hogy Isten velünk van és átsegít ezen a nem kívánt idöszakon is!
U.I: Odalett a hosszú ü és a hosszú ö :) További áldott Vasárnapot!




Élöben sokkal szebb! :)
   

2012. január 12., csütörtök

Érdekes meglepetés

Egyik nap az egyetemen analitika gyakorlaton a tanárnő azt mondta, hogy választhatunk egy zsebnaptárt.... Ahogy ott nézegettem a naptárakat a kezembe akadt egy, a képen egy fa áll, egy pad, talán parkrészlet lehet... de a meglepetés a rajta levő felirat volt: "Lîngă Dumnezeu eşti pregătit pentru orice." En nem  állok jól Román tudás szintjén de azért ez a mondat nagyon megtetszett.... és így szesszióban is elég sokat mondott.:) És jó megtapasztalni, hogy milyen az, amikor Isten mellettünk (mellettem) áll!

2012. január 5., csütörtök

Szilveszter

Gyorsan eltelt az a pár nap, ami Karácsony után volt még szilveszterig. A Szilvesztert én és a Nővérem a Hargita Keresztyén Központban töltöttük, nem táborozóként, hanem a konyhán:) Örültünk, hogy volt lehetőségünk elmenni, mivel így ott lehettünk szilveszterben és még dolgozhattunk is. A munka sok volt és fárasztó de Istennek hála jó csapat volt, és jó hangulatban telt ez ez az idő. Alkalmunk volt részt venni  a díszvacsora után 2 órától a Hargitalenten is. Igazából azért igyekeztünk felérni, mert munkatársunk Bányai Róbert is énekelt, bár mivel ő volt az első nem tudtuk őt meghallgatni....de.. kértük, hogy még egyszer énekelje el, így  mi is hallhattuk. január 1-én este is részt vehettünk az esti alkalmon, utána maradtunk még játszani, így a táborozókkal is együtt lehettünk egy kicsit. Jan. 2-án délelőtt is elmehettünk alkalomra. Utána még a csoportképen is részt vettünk:) Nagyon áldásosak voltak ezek az alkalmak és jó volt ott lenni:) Szilveszter éjszaka 12 óra előtt összegyűltünk mi a konyhások, igét olvastunk és imádkoztunk. külön élmény volt imádkozva átmenni az új évbe, örültünk, hogy szakítottunk időt a munka közepette is az imára. Imádkozás után köszönthettük munkatársunkat születésnapján:), aztán közös képet is készíthettünk. Jó volt régi ismerősökkel újra találkozni, jó volt "frissebb" ismerősökkel ismét találkozni és jó volt új embereket megismerni.:) Dicsőség Istennek ezért az alkalomért!  
Ezen alkalomból még egy költemény is született:

A tábori konyha
 írta Bányai Robi és társai

Reggel van már hat óra
Edó, Anna gyorsan indulóba,
Munkás lányok megkésve
Hátsó ajtón beszökve.

Szorgos kezek sietni!
Mennek asztalt teríteni.
Forró a víz, tea fő,
Asszonyoknak gondja nő.

Jön a sereg éhesen
Öten szolgálnak fel szívesen.
Lassan mosoly ül ki arcukra,
Hálaének hangja ajkukra.

Az asztalon minden finom falat
Minden ifjat jól meglakat .
Szánk és szívünk Áldja Istent 
Mert csakis tőle kapunkl mindent. 

Jöjj, ha éhes vagy e konyhába
Mert számodra is jut a tányérba
Lelki táplálékot is végy hozzá,
Szíved békéhez így jut hozzá.

A fő költő Bányai Robi volt, de mi is hozzáadtunk egy pár sort, szót:)

A konyhai személyzet, és Király Barnabás testvér( jobb oldalt), Kelemen Hunor és Gyulai Eszter(bal oldalt)

Egy kis téli ízelítő a táborból

2011. december 27., kedd

Karácsony


 Ma már Karácsony harmadnapja van. A gyülekezetben nem "ünnepeljük" de még indig megvan a jóó karácsonyi hangulat :) Hála az Úrnak, hogy jól telt az ünnep, családiasan és sajnos gyorsan. Kegyelmes Istenünk meghallgatta imáinkat és Szilágyi Norbert testvér jött legációba a nyárádmagyarósi gyülekezetbe. Egész karácsonyban ő hírdette Isten igéjét. karácsony első napja este a gyerekek szolgáltak verssel, énekkel dicsőítették Istent azért a csodáért, ami az első karácsonyban történt. Jézus önként vállalta azt, hogy eljön a Földre és életét áldozva megment minket bűneinkből. Az alkalom végén cipős dobozos ajándéknak örülhettek a gyermekek (és a fiatalok is:). Isten kegyelméből hótakaró borította be a tájat, aminek mindenki nagyon örült. A húgom nagy örömére is, hiszen így alkalma volt szánkózni. Még van egy pár nap szilveszterig és  jön egy újabb év, valami más, valami új és már az is kegyelem, hogy 2011- et írhattunk :) További kellemes ünneplést mindenkinek!

A gyerekek szolgálnak

Már megkapták a gyerekek a várva várt ajándékot

A hallgatóság egy része

....és a másik része :)





2011. december 24., szombat

Kellemes ünneplést és boldog Karácsonyt kívánok minden kedves olvasómnak!

2011. december 20., kedd

Advent

Már nagyon régen nem jártam erre..illetve írtam erre/ide:)  Az advent nagyon gyorsan eltelt, igaz az idő nagyon gyorsan telik ha az ember van mit csináljon... na hát tennivalóból akadt bőven és persze akkor is nagyon gyorsan telik az idő, ha folyton azt a napot várjuk, amikor hazamehetünk(jöhetünk:). Itthon mindig nagyon jóóóó! :) Vasárnap délután Vásárhelyen voltunk az imaházban, szolgált az ifjúság, és a fúvós zenekar karácsonyi énekekkel szolgált. Ami különleges és érdekes volt számomra az, hogy hétfő délután az ifjúság egy része elment kántálni a testvérekhez az imaházból. Nálunk itthon (Magyaróson) nem szokás a kántálás és sajnos nincs is kivel menni, néhány éve voltuk a Sallai családdal és most azok az emlékek is felelevenedtek:) Jó volt együtt lenni a fiatalokkal, énekelni, szolgálni és persze látni az ember arcán az őszinte örömet. Jó volt elvinni az örömhírt az embereknek mert Jézus valóban megszületett Karácsonykor, de ami még jobb, hogy ma már nem az a kicsi gyermek, aki akkor volt, hanem a mi Megváltónk és Közbenjárónk, aki most is esedezik érettünk az Atyánál és Őt várjuk vissza minden napon. Ahová mentünk az este mindenki behívott és megkínált egy kis sütivel meg ezzel - azzal. Az egyik testvérnő azt mondta, hogy  ő készült, sütött egy kis sütit, mert gondolta, hogy a héten valamikor elmennek hozzá. Mások meg nagy meglepődve fogadtak és örvendeztek, hogy van mivel megkínálniuk bennünket, mivel ők is készen voltak. ezzel kapcsolatban eszembe jutott az, hogy adventben mindenki a várakozásról beszél, de valahogy nekem is olyan távolinak tűnik, viszont a Bibliában azt olvashatjuk, hogy nem tudjuk sem az órát sem az időt, amikor a mi Urunk visszajön. De így egy kicsit más szemszögből jobban bele tudom élni magamat, elképzelni, hogy  milyen érzés az, amikor egy nagyon kedves személy érkezik és nem várom készen, (nincs semmi otthon, nincs rend, tisztaság, ezt  az érzést leginkább a háziasszonyok tudják, hogy milyen, egy biztos: nagyon kellemetlen). Már csak pár nap van karácsonyig de azért a várakozásról se feledkezzünk el. További áldott adventet!

2011. november 23., szerda

Székelyföldi gyerektanítók találkozója

November 19-én a Hargita Keresztyén Központban került sor a székelyföldi gyerektanítók találkozójára. Elég sokan eljöttek és nagyon jó volt látni, hogy milyen sok ember szívén viseli Isten munkáját. Volt játék, áhítat, amit Sükösd Andrea vezetett, az előadás témája : Az internet hatása a vasárnapi iskolai tanítóra volt.  Az előadást vagy inkább beszélgetést id.Erdő Endre testvér vezette, megbeszéltük, hogy milyen  kell(ene) legyen egy  tanító ( Istenszerető, imádkozó, lelkes, alázatos, tanítható stb.), és azt is hogy milyen az internet: rossz?, jó?, hasznos? végül arra a következtetésre jutottunk, hogy az internet semleges, mert attól függ a milyensége, aki használja, vagyis olyan mint a kenyérszelő kés,  lehet vele kenyeret vágni de ölni is. Végül megosztottunk egymással egy pár hasznos weboldalt, blogot, ami segítséget jelenthet a tanítóknak ötletek szempontjából, pl. kézimunka ötletek. Azt ígérték, hogy ezek a linkek elérhetőek lesznek a székelyföldi gyerektanítók blogján. Készítettünk egy csoportképet, majd közös ebéd után mindenki feltöltődve, új ötletekkel és felbuzdulva ment haza, hogy tovább folytassák Istennek való szolgálatukat. Hasznosak az ilyen alkalmak, mert a tanító így láthatja, hogy még milyen sok szolgatársa van, ötleteket gyűjtenek és néha jót tesz a kikapcsolódás is:)
Andrea buzdít imára.



A résztvevők egy része.





Virág Tibor, a Gy.E.K. munkatársa bemutatott egy
néhányat a kiadványaik közül.

Csoportkép

2011. november 13., vasárnap

Hálaadó alkalom

 Ma délután, Isten kegyelméből, hálaadó alkalmunk volt a Nyárádmagyarós-i imaházban, amelyre összegyült a körzet ( Kisadorján, Márkod, Nyárádszereda) és együtt adhattunk hálát Istennek mindazért, amit velünk, értünk tett. Mivel a hónap második vasárnapja volt, ezért Kelem Sándor Marosvásárhely-i lelkipásztor testvér hírdette Isten igéjét, Lukács evangéliumából , a 10 leprás meggyógyításának történetéből. Közülük is csak egy ember volt hálás Jézusnak, azért, hogy meggyógyulhatott, de a többi 9 elmulasztotta megköszönni Jézusnak a gyógyulást. Legyen a mi szívünk is olyan hálás Istennek, mint azé az egy emberé, ne mint a 9-é, mert Isten méltó arra, hogy hálát mondjunk neki nap mint nap. Ezen az alkalmon ugyanakkor úrvacsora vétel is volt, így még különlegesebb volt az együttlétünk. Volt egy jóópár szolgálat a testvérek részéről is, szolgált a gyerekcsoport, az ifjúság, (Kónya Dénes is besegített, ő is elkísérte Sándor tv-t), Regi néni (szintén a Vásárhelyi gyülekezetből) , Győrfi család Kisadorjánból. Az együttlétünk végén egy kis szeretetvendégség is volt ( kalács és víz), amiért szintén hálásak lehetünk Teremtőnknek! Hála Istennek ezért a mai napért!






A gyerekcsoport szolgálata



Az ifjúság szolgálata


szeretetvendégség, beszélgetés
U.I: ELNÉZÉST A ROSSZ MINŐSÉGŰ KÉPEKÉRT :)

2011. október 31., hétfő

Kreatív

Avagy mit kezdjünk a már hasznavehetetlen, szúettes boroshordókkal? Hát (sajnos) nekünk is akadt a családban egynéhány boroshordó, mivel szüleim megtérésük előtt igenis készítettek bort de hála Istennek ma már nincs szükség a hordókra, bor helyett must céljából gondozzuk a szőlőt ( kb.13éve már!). Ami hordó még megmarad ha jól emlékszem édesapam eladta...de(ismét sajnos), mivel csak a szüleim és a mi kis csaladunk hívő, megtért és Isten gyermeke a rokonságból, ezért akadt még nagymamámnál is. Egy jóóó darabig csak rakosgattuk, mivel nem nagyon látszottak használhatónak, gondoltam, hogy egy kicsit felújítva, talán jól mutatna a tetején (a  bütüjére állítva) egy kerek, barna üveglap és máris alkalmas lenne egy kávézó asztalnak. Ám a nagyon nagy meglepetés akkor ért, amikor egyszer egy olyan hazamenős hétvége alkalmával belépek a régen enm látott kedves kis ház küszöbén és észrevesszük nővéremmel, Ibolyával, hogy a fagy miatt már a virágok be lettek költöztetve a lakásba. Ám az addig egy zöld műanyag kis hordószerü edényben levő japán rózsa egy szépen lefestett, boroshórdóban DÍSZELEG!! Rácsodálkozásunkra Édesanyám elmesélte, hogy Édesapám már rég trvezi, hogy a hasznavehetetlen boroshórdókat virágcseréppé formálja, ám csak most jutott odáig, hogy ezt a (szerintem) nagyszerű tervét kivitelezze. Végül kiderült, hogy a másik szobába is díszeleg egy újdonsült virágcserép, melybe ezúttal a nagymamámtól örökölt oleander kapott helyet, melynek eddig egy, mára már zozzant vider adott otthont. Fénykék sajnos csak az utóbbiról készült, ám a másik pont ilyen csak nagyobb a hordó. Ha jól tudom úgy készült, hogy kivette Édesapám a hordó egyik bütüjét, Édesanyám egy barna szinü fapáccal lefestette, végül friss föld került bele és persze a virágok. Mindenkinek ajánlom figyelmébe, ha van otthon "haszavehetetlen" (borkészítés hiánya miatt, ez a jobbik eset), vagy szúettes boroshodró az nyugodtan egy ki munkával új értelmet adhat neki.





Ez a kisebbik, az oleanderes, csak a közeli fényképezés miatt tűnil olyan nagynak.

Ám a sornak még nincs egészen vége! Igaz már majdnem vége van az ősznek de azért még egyetemről jövet, egyetemre menet, amikor úgyvan kedvünk szedegetünk egy kevés szépen sárgult falevelet, megaztán olyan szép nagy, magas gesztenyefák vannak az egyetem udvarán, amin persze gesztenye is van, így még az is kerül a táskába na meg persze, ami még tipikus őszi gyümölcs a dió. Már, amikor beköltözttünk évkezdéskor a bentlakásba elhatároztam, hogy kiszek egy őszi képet az ajtónkra, igeverssel és a legjobbnak ezen a téren egy régebbi naptár bizonyult. Miután megszabadultam a hónapoktól, ki is ragasztottam Blue tech sgítségével. Ma került mellé egy falevél is, később félbe vágott dió haja, és egy pár gesztenye. Így a 27-es szoba ajtaja a legszebb a bentlakásban!( mivel más ajtón nincs semmi). És remélem,a lányok a konyhába menet ( a szobánk közel van a konyhához) a díszek megbámulása mellett még az igeverset is elolvassák, ez is lehet hitünk megvallásának egy kis fénysugara. 








2011. október 23., vasárnap

A megígért képek...

Sajnos nem volt még rá időm, hogy feltöltsem a képeket, mert csak hét végén vagyok otthon az egyetem miatt de addig is, aki teheti megnézheti itt.

2011. október 3., hétfő

Visszapillantó

Ma már csak szép emlék a múlt hét, ami- szokás szerint -nagyon gyorsan tovaszállt. Lehetőségünk volt, hogy nővéremmel kiránduljunk még egy keveset egyetem kezdés előtt. Buszoztunk egy jót Magyarországig, az utat érdekes módon élveztük oda-vissza:) Egy kedves házaspár hívott meg, hogy töltsünk együtt egy hetet. Nem volt egy perc sem unalomra, vagy arra, hogy ne tudjuk mit csináljunk :D Első nap balatoni csónakázás, ahol kamatoztathattuk evezési tudásunkat:) Utána útra keltünk és izgalommal haladtunk Ausztria felé, aztán Bécsen át Hallsattba. Ez ez egy nagyon gyönyörű város, hegyre építkeztek, mivel magasan a hegyen egy sóbánya áll. A csodás látványt csak tetézi, hogy a városból a kilátás egy tóra nyílik, amit nagyon magas hegyek vesznek körül. Innen az utunk tovább a Fekete Erdőbe vezetett, Lenzkirch-be vezetett, itt voltunk egy pár napot de közbe még megnéztük a Rajna vízesést Schaffhausen-ben (Svájc). Érdekes volt látni az addig csendesen folyó víztömeg erejét, hangját, persze a habok is magukért beszéltek! Voltunk Strasbourg-ban (Francia ország),  Freibourgban (Német ország), mindkettő nagyon gyönyörű és rendezett város, nagyon sok a bicikli, ugyanakkor az autó is. Hajókáztunk a Titisee-n, és voltunk kötélpályán (mint a Balu park a Hargitán) ezt nagyon élveztük, (velünk jött a házaspár lánya is, Ági, aki két éve Németországban él) bíztattuk, noszogattuk egymást, sokat nevettünk és mivel a környezetünk nagyon csendesnek bizonyult arra a következtetésre jutottunk, hogy talán a németek nem olyan zajosak mint mi :)) Részt vehettünk egy falurendezvényen, hálaadáson, aminek a témája a törö(k)búza ( kukorica) volt. Nagyon furcsa volt verbunk helyett körbeugrálósat látni, hegedű helyett harmónikát hallgatni, meg, ami nekünk külön szenzáció volt az a kolomppal való zenélés. Volt fúvós zenekar is ami szintén szokatlan dallamokat játszott de ez tette érdekessé és színessé a mi számunkra. Utaztunk egy pár kilométert  nosztalgia gőzössel de  nekünk csak a gőzös volt nosztalgikus, mert a vagonok egy cseppet sem rosszabbak vagy tűnnek régebbinek, mint a CFR személyvagonjai de hát az Németország, ez Románia:) Hálásak vagyunk Istennek ezért a páratlan kirándulásért és ami még csodás volt számomra, hogy Isten gondoskodik a lehetőségről is, hogy beszélhessünk másoknak Jézus kereszthaláláról és a megtérés szükségességéről. Erre lehetőségem hazafelé adódott a buszon, mivel volt hely nem egymás mellett ültünk testvéremmel, hanem mindenki két széket kapott. Arrafelé ő keresett más ülőhelyet, így visszafelé rám került a sor. A szomszédban ülő személlyel eleinte egy szót sem váltottunk aztán amikor eldöntöttem, hogy megpróbálok aludni beszélgetést kezdeményezett. Mint később az kiderült nagyon foglalkoztatják az Istennel kapcsolatos dolgok. Igy lett alkalmam a bizonyságtevésre, ami nagyon jól esett. Imádkozom érte, hogy Isten munkálkodjon továbbra is az ő életében. Hálás vagyok ezért a kirándulásért. Pénteken hazaérve pihenőnap volt viszont szombaton traktorral kimentünk a Bekecsre, mivel Lófőnapok voltak. Az iskolásokkal utaztunk, elkísértük a hugomat. Johannát, aki szavalt, furulyázott és énekelt a többiekkel. Gulyással kínálták meg az éhes társaságot, majd történelmi és gyógynövény gyűjtő versenyt szerveztek az iskolások számára. Felvonultak a huszárok is, és ami nagyon jól eset, hogy én amikor utoljára a Bekecsen voltam ilyen jellegű rendezvény alkalmával, nyolcadikos voltam (6 éve) szintén ott voltak a huszárok és köztük a magyar tanárom is, aki élte világi életét és az Úr csodás munkája eredményeként mára már bizonyságot tenni jön, ugyancsak huszár öltözetben, ezáltal elérve huszártársait. Ma a gernyeszegi gyülekezet tagja, Sárpatkon segít a cigány misszióban, a házánál magyarok gyűlnek össze egy héten egy alkalommal, a családi élete gyökerestől megváltozott és jó irányba halad, elmondása alapján Istentől kapott türelem, alázat és erő segítségével. Mindenért Istené legyen a dicsőség!!!
U.I: a képek majd következnek:)



2011. szeptember 19., hétfő

Egy kis HANGulat:)

Mostanában ez a kedvenc énekem, nagyon szeretem hallgatni. Isten tervét tényleg nem lehet átlátni és megérteni sem, a hívő ember hitből él. Sokszor olyan nehéz elfogadni, örülni, szeretni valamit de ez is Isten tervéhez tartozik. Jó tudni azt, hogy Jézus megváltott és szeret engem és azt is megígérte, hogy mindig velem lesz!

2011. szeptember 12., hétfő

Elkésett bejegyzés

Az utóbbi időben nagyon elhanyagoltam az írást, így itt egy kis visszapillantó.
 Gyimesbükkről nagyon jó volt hazajönni, mert időközben hazaérkezett a nővérem és édesapám Németországból. Azt a hetet itthon töltöttük, aztán a testvéremmel, Babával( a családi beceneve a nővéremnek, Ibolyának) elmentünk gyergyóba táborozni a fiatalokkal, vásárhelyiek, perecseniek, szatmáriak és lónaiak voltunk együtt. Nagyon áldásos hétben volt részünk, a téma a gyülekezet volt, amiről be kell vallanom nagyon sokat kellett bepótoljak és köszönet a tartalmas előadóknak és hála Istennek sikerült kissé a függönyt félrelendíteni. Ezen kívül sokat röpiztünk, jók voltak a csoportbeszélgetések. Különösen örültem annak, hogy tesóm is eljöhetett:) A gyalogtúra nagyon hosszú volt, de megérte, a Nagyhagymásra mentünk, útbaejtettük a Czofronkát és az Egyeskövet. Szép tábori himnuszunk volt, amit meglehet nézni itt.
A táborból hazajövet azon a héten a falunapokra készültünk egy irodalmi összeállítással. Ez volt az első falunap, amin résztvettem, mert amióta megszervezik idén voltam itthon először.
Aztán a legfrissebb élmény, amiben részünk volt Sallai Jakab lp beiktatása Aradon. Erre az áldott alkalomra szept. 11-én került sor. Innen Magyarósról sajnos csak heten mentünk de így is nagyon jó volt. Délelőtt lejárt az ünnepély hivatalosabb része és elhangzott egy jópár köszöntés is, majd közös ebédünk volt és a délutáni istentiszteletig elvittek az aradi testvérek várost nézni. Arad egy nagyon szép város és örülök, hogy megnézhettük. A délutáni istentiszteleten került sor a mi szolgálatunkra, köszöntésünkre. nagyon örültünk, hogy láthattukl a kedves Sallai családot új szolgálati helyükön, ahová az Úr küldte őket. Örülünk annak, hogy ott is szerető testvérek veszik körül őket. Az Úr áldjon titeket! Ma még ezekkel az élményekkel vagyunk és még maradunk is egy darabig:) A vasárnapi ünnepély vissza lehet nézni az Arad 2 Baptista Gyülekezet honlapján.
Ez a bejegyzés kissé zavarosra és tömörre sikerült de hálát adok az Úrnak ezekért az eseményekért, hiszen Isten szeretetét és vezetését érzem mindenben.

 
Arad Városháza nappal

Arad Városháza éjszaka (szállásadóink jóvoltából láthattuk éjszaka is a várost, ami nagyon szép!)

Áldáskérés az új lelkipásztorra

2011. augusztus 22., hétfő

Gyímesfelsőlok

   Gyímesfelsőlokon voltam a Schuller házaspárral  egy katolikus családoknak szervezett táborban, Augusztus 1 és 6 között. Már az odaút is nagyszerű volt, hiszen vonattal utaztunk még három kedves barátnőmmel együtt, Réti Annamáriával, Ruszu Szidóniával és Farkas Dalmával. A táj nagyon szép arrafelé és mi gyönyörködtünk is benne. A mi feladatunk ebben a táborban a gyerekek felügyelete volt délelőttönként. Én az ovis csoportra felügyeltem Csillával és Dalmával. Rá kellett jönnöm, hogy nem könnyű ezzel a korosztállyal foglalkozni, kész művészet őket körbe állítani, nem szeretnek több ideig figyelni nem beszélve a mozgékonyságukról. Mindezek ellenére nagyon hálás vagyok az Úrnak, hogy elmehettem, jó volt ismerkedni  emberekkel, családokkal és bepillantani a katolikus vallásba. Hála az Úrnak azért is, hogy szólhatott az ige az ott levő családoknak, gyerekeknek.